Románia

Megerősített templomok és festett kolostorok emelkednek ki királyian az érintetlen táj közepén. A korábbi szász településekről, mint Nagyszeben és Brassó szivárog a báj, míg Bukarest tiszta energia.

Népi kultúra
A román történelem tele van olyan mesékkel, ahol ádáz küzdelem folyik fejedelmek és oszmán harcosok között. Ez mind igaz, csak részben elfedi a valóságot, hogy Románia nagy része, évszázadokig termékeny paraszti kultúra volt. A dimbes-dombos táj és a járható utak hiánya szükségessé tette az önellátó falvak százainak kialakulását, ahol régi iskolai mesterségek, mint kenyérsütés, fazekasság és szövés formálta a művészetet. Manapság az ország nagy része már modernebb módszereket használ, de az elfogultság az “egyszerűbb” életmód felé még mindig fennáll. Néprajzi múzeumok, különösen szabadtéri skanzenekben egyenesen kötelező! Kisebb falvakban pedig tanúi lehetünk, hogy még mindig gyakorolják a régi népszokásokat.

Természeti szépség
A Kárpátok széles ívben vágnak át az ország közepén, alább hagyva a végtelen sziklás csúcsokat, a fenyő- és lombhullató erdőket és a terjedelmes világoszöld réteket. A csúcsokhoz túraútvonalak vezetnek, melyeket éjszakai szállásnak használható hegyi kunyhók szegélyeznek. Európa második leghosszabb folyója, a Duna jelöli Románia déli határát, mielőtt hirtelen északnak fordul és a Fekete-tengerbe torkollik. A Duna-delta egy hatalmas és páratlan védett vizenyős terület, mely tökéletes helyszín kirándulásokra, horgászásra, csónakázásra és madármegfigyelésre.

Barátságos arcok
Az ország pont olyan kellemes és jó, mint a benne élő emberek, akik nyitottak, barátságosak, büszkék a történelmükre és alig várják, hogy ezt megosszák az odalátogatókkal. Bár a turizmus növekszik, Románia még mindig elhagyatott célpontnak számít, így a helyiek még sokszor most is dicsőítik a külföldieket a puszta ottlétük miatt. Bár a románok saját maguk becsmérelik a bukarestiek tapintatlanságát és gorombaságát, még így is találkozhatunk barátságos arcokkal és rögtönzött ivócimborákkal.

Várak és középkori falvak
A föld, melytől Drakulát kaptuk, egyáltalán nem szűkölködik sziklás hegycsúcsokra épült döbbenetes várakkal. Ott van a kísérteties Bran-vár, a 14. századi Corvin Hunyadvár vagy I. Károly király pazar 19. századi Peles-kastélya. Curtea de Arges északi részén pedig olyan várromokat találhatunk, ahol Vlad Tepes lábnyomaiban sétálhatunk. Máramarosban pedig olyan egyedi élményben lehet részünk, mintha a középkorból előbukkanó városokba és falvakba csöppennénk, szalmaágyakkal, lovaskocsikkal és díszes fa templomokkal kiegészítve.

Időjárás

Oltások

Beutazási információk

Magyar képviselet szükség esetén