Április elején Szicília felölti tavaszi ruháját és narancsparfüm illatot áraszt. A völgyekben virágoznak a mandula- és narancsfák, és olyan erős az illat, hogy az már szinte túl sok. Akik ilyenkor utaznak a szigetre, többszörösen is jól járnak. Elkerülik a nyári turista szezon tömegét, de már akár megmártózhatnak a Tirrén-tengerben. Most következő javaslataink elsősorban az utazó érzékszerveinek szólnak!
1. Szaglás és ízlelés – Palermo piacai
Ha az utazó az autentikus szicíliai ízre kíváncsi, látogassa meg a palermói szabad téri piacokat! Van bőven belőlük: a mindig forgalmas Vucciria, a 24 órán nyitva tartó Borgo Vecchio, vagy a vonatállomáshoz közel eső Ballaró – hogy csak a legismertebbeket említsük. A friss halak, zöldségek és gyümölcsök mellett sok helyen árulják például a sfincione (kb. ‘vastag szivacs’) nevű helyi specialitást, ami a pizza itteni változata, és mint a nevéből is sejteni lehet, ez nem az a papívékony tésztájú nápolyi vagy római változat. A közvélekedés úgy tartja, hogy az eredeti recept valószínűleg egy egykori zárda nővéreinek köszönhető. A 17. század óta készítik, mert az egyik legfontosabb hozzávaló, a paradicsom nem sokkal azelőtt érkezett meg ide Dél-Amerikából. A paradicsom azóta nélkülözhetetlen része lett az olasz konyhának, de a sfincione valódi zamatát mégsem ez, hanem az olívaolajban hirtelen kisütött hagyma adja. Igazi streetfood – érdemes kipróbálni!
2. Látvány és illatok – Zingaro, természetvédelmi terület
Érdemes meglátogatni ezt a szinte ősi, érintetlen állapotban megőrzött területet. Erre a San Vito és Solanto között, a Monaco-hegy lábánál fekvő, kiemelkedő szépségű partszakaszra viszonylag egyszerű eljutni, akár Palermóból vagy Trapaniból indul az ember, mert jó a közlekedés. Az itt lévő, 1600 hektárt átölelő természetvédelmi terület igazi paradicsom; a mészkősziklás tengerpart tele van apró öblökkel és szurdokokkal. Ha mégsem tavasszal, hanem szeptemberben érkezik a látogató, kis szerencsével elkaphatja a kuszkusz fesztivált is, amit San Vito Lo Capo-ban rendeznek a mediterrán konyhának és borászatnak szentelve.
3. Bőr és minden más érzékszerv – Luxushotelben a Tirrén tenger felett
Gioiosa Marea, ez a kis északi parti városka egy lenyűgözően kialakított hotelnek ad otthont. A hegyoldalba épült szálloda úszómedencéjéből, mintegy páholyból lehet letekinteni a Tirrén-tenger kéklő hullámaira. De nem csak a medencében fekve, hanem a Hotel Avalon Sikani szálló szinte minden pontjáról remek a kilátás a tenger irányába. Egy vérnarancs-koktéllal a kézben minden sokkal könnyebbnek és színesebbnek tűnik, nem igaz? A narancs-gin-tonik fanyarsága legyen az egyetlen keserűség, amit itt érez az utazó!
4. Ízlelés – Cammarata, a Pecorino sajt “hazája”
A Palermótól mintegy 60 km-re fekvő kisváros, Cammarata körzetében legalább harminc sajtkészítő (“caseifici”) család él, és majdnem mindegyik gyárt Pecorino-t is. Az Agrigento nevű hegyen, 1500 méteres magasságban található települést erdők veszik körül. Áll itt egy kora középkori kastély is, és egy séta az erdőben sem rossz program, de persze a sajt a fő attrakció. A készítéskor egyszerű alapelveket követnek: forrald fel a (juh)tejet, önts formába, később áztasd sós lébe, érleld. Semmi vegyszer, csak természetes fermentáció. Szinte mindenhol készül ricotta is, ez a lágy, fehér sajt, amit olyan sokféleképpen használnak fel az olasz konyhában. Frissen semmihez sem hasonlítható íze van. Pecorinóból beszerezhető friss vagy érlelt, illetve borsszemekkel ízesített változat is. Ha pedig valaki egy jó kis trattoria ízeire és hangulatára vágyik, a Primo Refugio nevűt érdemes felkeresni a hegytetőn.
5. Illat, ízek, látvány – Látogatható narancsliget Cataniától félórányi autóútra
Szicíliában 67000 hektáron termesztenek narancsot, kis túlzással mondhatjuk, hogy nem is lehet elkerülni, hogy narancsligetbe botoljon az ember. San Giorgio-ban, a Villa Aranjaya nevű farmon azonban a látogató szállást is talál, és mélyebb betekintést is nyerhet egy szicíliai narancsliget életébe. A narancs szezonja januártól májusig tart, tehát virágzás előtt és után is érdemes idejönni. Az Etna sajátos mikroklímájában annyi narancsot enni, amennyit, csak bírunk – csábító gondolat!