Sok cikket tölthetnénk még meg a különös természeti képződmények, jelenségek sorával, de csak két részbe sűrítünk néhány kiemelkedően szép látványt.
Hillier–tó, Ausztrália
Bár ennek a furcsa tónak a vize egy pohárban is rózsaszín, így aztán a közelbe merészkedve is ilyen valószerűtlen színe van, az igazán páratlan látvány mégiscsak a magasból fogadja azt a szerencsést, aki eljut idáig. Nyugat-Ausztrália partjainál fekszik a Recherche-szigetvilágban a Middle Island nevű sziget, melynek északi részén alakult ki ez a nem túl nagy kiterjedésű tó. 600 méter hosszú és 250 méter széles, körülötte egy keskeny homokpad terül el, nagyobb sávban pedig ausztrál teafa és eukaliptuszerdők nőnek. Nem sokkal odébb pedig ott a mélykék óceán. A rózsaszín, fehér, zöld, kék színek ilyen egymásutánisága elképesztő látványt nyújt. Sajnos azonban nem olyan egyszerű a tavat megközelíteni. A legegyszerűbb módja egy helikopterút, de óceánjárók is visznek a tóhoz közeli parthoz. A tó vize tiszta és semmilyen problémát nem okoz, ha valaki fürdik benne, s mivel rendkívül magas a sótartalma, akár a Holt-tengerben, itt is lehet lebegni a víz tetején.
Az, hogy mitől ilyen különös a színe, még mindig nem ismert tény. Több oka lehet, így például a Dunaliella salina nevű alga jelenléte, amely nagy mennyiségben termel béta-karotint, más mikrobák is okozhatják, sőt, még az is felmerült, hogy a sok-sok rózsaszín garnélarák is hozzáadhat a tó színéhez.
Tündérkörök, Namíbia
Ezen a parton napozni, fürödni, netán úgy, hogy senki nincs ott rajtunk kívül…Nyilván sokan álmodoznak erről, ha meglátják az elrejtett partról a képeket. Playa Del Amornak is hívják, azaz a szerelem strandjának. Ez a furcsa képződmény, ahol a tenger egy hatalmas lyukból tekint fölfelé, a Mexikó melletti Marieta-szigetek egyikén található. Ezúttal azonban az ember az alkotó, vagyis romboló… Egy bombarobbanás szakította ki itt a földet az 1900-as években. Az első világháborúra készülve zuhantak az itteni lakatlan szigetekre bombák, légitámadások gyakorlása során. A dagály feltöltötte ezt a kis részt homokkal és vízzel, s alkotta meg ezt az eldugott strandot.
A helyszín kívülről nem látható és egy 24 méter hosszú alagúton lehet apálykor úszva, vagy víz alatt megközelíteni. Emiatt nincs elviselhetetlen tömeg, de amióta az internet felfedezte magának, valójában már hűtlen lett nevéhez, és annyira nem is eldugott az emberek elől. A szigetekre viszont engedéllyel lehet bejutni, mivel UNESCO világörökség részei, és államilag védett területnek minősülnek. De megéri, mivel a trópusi éghajlatú szigeteken 12 hónapon át süt a nap.
Forrás: BBC Travel