Hol van az a repülőtér, ahol az utazó alighogy túljutott a vámellenőrzésen, még az épületen belül találhat egy mini sörfőzdét, és lehúzhat egy korsó frissen csapolt sört? Eltalálta, ez csakis a sörimádók (egyik) európai fővárosában, Münchenben történhet meg.
A nyugodt, tágas bajor várost nem csak októberben, és nem csak a sör miatt érdemes meglátogatni, ez nem is kérdés. De ha valaki a nagy közösségi, és minőségi sörivásnak akar hódolni, akkor mindenképp ennek az őszi hónapnak az elején érkezzen, ugyanis ekkor tartják az Oktoberfest-et. A sör németországi nagy ünnepére minden évben hihetetlen létszámú (több mint 5 millió) turista érkezik. Ezt a nem keveset fogyasztó tömeget pusztán reklámmal nem lehetne idecsábítani.
Más is kell ide: minőség.
Mégpedig olyan, amire huzamosan akár több száz éven keresztül, durva háborús helyzeteket leszámítva, mindig lehet számítani.
A müncheniek 1516 óta – amikor is IV. Vilmos bajor herceg bevezettette a sörtisztasági törvényt (“Reinheitsgebot”) – hűen őrködnek híres termékük tisztasága felett.
Mit is írt elő az eredeti törvény?
Leginkább azt, hogy a sör (a vízen kívül) három összetevőből állhat csak: malátából, komlóból és élesztőből. A kristálytiszta, környékbeli természetes forrásokból nyert víz jelentősége a gyártás során rendkívül fontos, ehhez elég megkóstolni egy frissen csapolt pohár müncheni sört. És bár 1988-ban a szigorú törvényt egy lazább, több összetevőt is megengedő előírással, az ún. ideiglenes német sörtörvény-nyel váltották fel, a fogyasztók továbbra is, egész évben biztonságban érezhetik ízlelőszerveiket.
De menjünk vissza még egy pillanatra az Oktoberfest-re! Az őszi gigarendezvény születése egy 1810-ben rendezett esküvőn történt, azon, amin a trónörökös (a későbbi I. Lajos) feleségül vette Terézia hercegnőt. Az egybekelést követő ünnepségre München teljes lakossága hivatalos volt. Folyt az ingyen sör a városon kívül fekvő réten, a Theresienwiese-n (amit a helyiek röviden csak „Wiesn”-ként emlegenek); futottak a lovak (mert lóversennyel is emelték a mulatság fényét), és annyira jól érezte magát mindenki, hogy felmerült az igény az esemény rendszeresítésére. Sok víz lefolyt az Isar-on, München gyors és tiszta vizű folyóján, mire az Oktoberfest a mai grandiózus formáját elnyerte: óriási sörsátrakkal, nemzetközi látogatósereggel és számos kiegészítő szórakozási lehetőséggel. (2016-tól pedig megerősített biztonsági ellenőrzéssel is…)
Persze nem kell októberig várni, ha valaki jó sört akar inni Münchenben. Jószerivel akárhova térünk is be, sehol nem fogunk csalódni. Tradíció, egyenletes minőség és folyamatosság: ezt nyújtják a városban és környékén működő “nagy hatos”-ként emlegetett sörgyártók (Lowenbrau, Spaten, Paulaner, Hacker-Pschorr, Hofbrau, Augustiner), illetve további számos kisebb-nagyon márka előállítója is.
A sörkertek és sörcsarnokok kényelmes ülőhelyekkel, stabil asztalokkal valamint gyorsan mozgó és strapabíró pincérekkel egész évben várják a vendégeket. A nagy mennyiségű italnak persze nem árt megágyazni, úgyhogy ezeken a helyeken egyszerű, de ízletes ételek és sörkorcsolyák is rendelhetők, amiknek fogyasztása közben könnyen elszaladhat egy teljes délelőtt vagy délután.
Kihagyhatatlannak mondják a Hirschgarten-t (személyzet kantáros bőrnadrágban, weisswurst párolt káposztával!); a Zum Flacher-t (csodás természeti környezet, grillezett hal!), a lenyűgöző méretű Hofbräuhaus-t (faburkolatos falak, három szint, csülök saját zsírjában, pehelykönnyű krumpligombóccal!), az Augustiner-Bräu-t (kiváló konyha, felülmúlhatatlan gombás sertéssült,!), a Weisses Bräuhaus-t (sok törzsvendég, relatív kevés turista!), és még hosszan folytathatnánk a sort.
Azért ha tudjuk, próbáljuk meg nem elfelejteni: mindent csak mértékkel! Nem lesz könnyű dolgunk, mert a (sör)mérték Münchenben a maß-nak nevezett korsó tartalmával, azaz egy literrel kezdődik. Prost!