Az Örök Város orrai – I nasoni di Roma

Róma, 35 fok, séta reggeltől estig (mert Rómát máshogy nem lehet)…Ez legalább négy ásványvizes palack elfogyasztását jelenti. Minden más városban. De nem Rómában. Itt ugyanis elég egy palack, és némi információ arról, hogy hol lehet a palackot megtölteni friss, hideg, jó ízű és tiszta ivóvízzel. Ami, valljuk be, nagy kincs egy városnéző séta során. És Rómában ez is ki van találva: a városban nem lehet hosszan sétálni anélkül, hogy ne találnánk egy nasonét, azaz „nagy orrot”. Így hívják Róma jellegzetes ivókútjait, amelyek kiszolgálják a szomjas turistákat, helyieket és az arra sétáló állatokat.

A nasonék (többes számban: i nasoni) behálózzák egész Róma városát, mintegy 2500 kút díszíti úgy 250 éve a város és a hozzá kapcsolódó külvárosok utcáit. Végül is nem meglepő ez egy olyan fővárosban, ahol már több mint 2000 éve komplett vízvezetékrendszer vitte a töménytelen mennyiségű vizet a fürdőkhöz, s a gazdagabb lakosokhoz. És egy olyan városban, ahol a legjobb építészek alkották a messze földön híres szökőkutakat. A Trevi-kút, különösen az Édes élet című film óta Róma egyik emblematikus helyszínévé vált, amelybe turisták naponta 3000 eurót dobálnak be csak azért, hogy biztosítsák visszatérésüket (s amelyet minden nap összegyűjtenek és jótékonysági célra adnak tovább). Bernini Négy Folyó szökökútja a Piazza Navonán, és a kisebb, mégis csodás Teknős kút a Piazza Mattei-n.

A Nasonék látszólag egyszerű alkotások, közelebbről nézve mégis soknak igazi személyisége van. Az első kutakat 1874-ben helyezték ki, az akkori polgármester, Luigi Pianciani kezdeményezésére. Három csapon jött a víz, s az egyetlen díszítés egy sárkányfej volt. Atömegesen 1920 után kezdték kihelyezni ezeket a 120 cm magas, fémkutakat, melyekről a sárkányfej egy idő után eltűnt, s maradtak a csapok, melyek úgy néznek ki mint egy orr.. Innen a név. Mindegyiken ott díszeleg az SPQR jelzés, azaz Senatus Populus Romanus (Szenátus és Róma népe). A nasonékba a víz egy 110 kilométerre lévő hatalmas víztározóból érkezik. A fel nem használt vizet újrahasznosítják, hiszen sok ivókútból megállás nélkül folyik a víz, de van olyan is, amelyen csappal lehet elzárni az ivóvizet.

A legrégebb óta fennmaradt nasone a Piazza della Rotondán oltja a szomjat, és két csappal büszkélkedhet. A Via delle Tre Cannelle-n álló kút pedig egyenesen az eredeti dizájnt viseli, s három csapon keresztül folyik a víz belőle. Róma „orrai” a hétköznapi élet részei lettek – joggal. Olyannyira, hogy amikor a Via Fienilin lévő nasonét (amely a Mennyire szerettük egymást című Morandi/Gassmann filmben szerepelt) pár méterrel odébb akarták rakni munkálatok során, a helyiek összefogtak, se nem engedték. S amikor a Campo di Fiori piacon egy autó nekiment az ottani kútnak, az újsághírben külön sajnálattal írtak szegény nasonéról, akár egy élőlényről.

Aki igazán meg akar ismerkedni Róma friss vizet adó „lakosaival”, annak külön okostelefon applikáció is készült I Nasoni di Roma – Water Finder in Rome néven, amely itt elérhető az iTuneson.  illetve online térképet is talál a kúthálózatról, de természetesen könyv is készült a híres ivóvíz lelőhelyekről.