Norvég fjordok: a leghosszabb, a legszűkebb és a legvirágosabb

Tegye fel a kezét, akinek a “norvég táj” szókapcsolatról nem a fjordok jutnak eszébe először. Na ugye! Tény, hogy Norvégia (főleg nyugati) partját számtalan fjord szabdalja. Ez a számtalan egész pontosan 1190 (!) fjordot jelent. (A legtöbbről ezen a linken találhat egy felsorolást). A norvég fjordok sikerlistáján kettő mindnképpen előkelő helyet foglal el: a Geirangerfjord és Naeroyfjord  2005-ben bekerült az UNESCO által listázott világörökségek sorába is.  Ami azt jelenti, hogy Norvégia a Vega (Vegaøyan) szigetcsoporttal együtt már három kiemelkedően értékesnek tartott helyszínnel szerepel a Föld legkülönlegesebb, védettnek nyilvánított helyei között.

A természet valóban műremeket hozott létre a távoli múltban, az ősi gleccserek visszahúzódásának idején. A jég által egykor felszaggatott táj vadnak és elérhetetlennek tűnik, meglepő módon mégis egész könnyen megközelíthető. Ráadásul a Golf áramlatnak köszönhetően szinte sosem fagynak be ezek a szűk és mély helyek; a relatív enyhe klíma pedig ideális – bár kissé extrém – kirándulóhellyé teszi a fjordokat azok számára, akik igazi csemegére vágynak. A fjordok gyakran összeköttetésben állnak egymással, azaz a tengernek ezek a meghosszabbított, kiterjesztett karjai sokszor átnyúlnak egymásba és vizük így folyamatosan hajózható. Ezzel együtt az az érzés, hogy valamilyen zárt/elzárt univerzumban vagyunk, sosem múlik el.

Na de melyiket is nézzük meg közelebbről az 1190 közül? Lássunk néhány tippet!

1. Geirangerfjord

A bevezetőben is szóba került Geirangerfjord Norvégia egyik leglátogatottabb turisztikai célpontja. Szűk, magas hegyek között 15 km hosszan kanyarogó festői szurdok, sok vízeséssel, melyek közül a leghíresebb, a Hét Nővér egyenesen a fjordba zuhog bele. Jó néhány, mára már elhagyott kis falu pettyezi végig a magas partot, a fjord vizén pedig hosszirányban egy autó-szállító komp közlekedik, amivel –  mint egy sétahajóval – végig is utazhatunk rajta. Természetesen számos iroda is szervez ide utat erre szakosodott járművekkel. Mint minden sztár-helyszín, a Geirangerfjord is rendelkezik saját, hivatalos weboldallal, ahol minden gyakorlati információ megtalálható.

2. Hardangerfjord

Ha virágba borult gyümölcsfák között akarunk kajakozni a magas partok alatt, akkor a tavaszi hónapok valamelyikében a Hardangerfjordhoz látogassunk el. Nem véletlenül hívják ezt a területet Norvégia gyümölcsöskertjének; errefele gyümölcsligetek és virágoskertek élénkítik az északi tájat. De itt található az ország leglátványosabb vízesése (a Vøringsfossen), egy óriási gleccser (a Folgefonna) és egy különös formájú óriásszikla (a Trolltunga) is.

3. Lysefjord

Bár vannak a Lysefjord–nál hosszabb, mélyebb és keskenyebb fjordok is, ez a hely mégis kiemelkedő népszerűségnek örvend. Egy különös formájú szikla-plató, a Pulpitus (amely tényleg egy dobogóra, vagy szószékre emlékeztet) Szikla vonzza a látogatók ezreit minden évben. Nem csoda: tetejéről hatszáz méteres mélységbe tekinthet le az utazó – feltéve persze, ha nem szédülős… De van a közelben sziklamászásra, BASE jumpingra és persze extrém fotózkodásra is lehetőség.

4. Sognefjord

Norvégia leghosszabb fjordjának (205 km!) környékén számos izgalmas úticél vár minket: a Gudvangen-i Viking falu, illetve a szintén ottani fehér barlangok; a Norvég Kanyon-nak nevezett  Aurlandsdalen-völgy a maga vad szépségével és biodiverzitásával;  a Flåm Railway, ami a világ legmagasabban közlekedő vasútja és persze számos csodás vízesés. És ne feledjük, hogy ennek a fjordnak a leágazása a másik UNESCO-s védelem alatt álló fjord, a mesés Naeroyfjord is…

5. Naeroyfjord

Norvégia legszűkebb fjordja közel 20 km hosszú és csupán 250 méter széles. Helyenként alig 12 méter mélységű sós vize 1600 méteres hegyek között kanyarog. Hómezők, természetes függőkertek, vízesések és kis falvak fokozzák az amúgy is lélegzetelállító látványt. Nehéz a választás, de egybehangzó vélemények szerint ez a fjord Norvégia koronázatlan (természeti) királynője.

További információ angolul a fjordokról ITT.