A legjobb téli italok Svédországól Mexikóig

Sokan, akik ezekben a hónapokban terveznek utazást, a hideg helyett melegre, hó helyett forró homokra vagy zöld pázsitra vágynak. És miután célba érnek, nyilván inkább jeges, de legalábbis hűvös italokkal, semmint meleg teával  múlatják az időt.

Aki viszont a mérsékelt vagy hideg égöv téli örömeinek hódol, az biztos tudja, hogy  egy pohár forró italnak is van hangulata, tud annyit adni, mint egy jeges koktél, sőt. Csak találjuk meg azt a helyet, ahol úgy készítik el, hogy még sokáig emlékezni fogunk az ízére és az  illatára. Igen, a hideg évszak italválasztéka nem  áll meg a mézes-citromos teánál!

Vegyünk hát három klasszikust, és nézzük meg, hova kell utaznunk, ha igazán autentikusat akarunk inni!

Németország, Ausztria, Csehország, Franciaország, Egyesült Királyság, Svédország: Glühwine, Mulled wine, Glögg és társai

Hát igen, a klasszik forralt bor. Amit persze ne forraljunk, ha nem akarjuk, hogy minden alkohol elillanjon belőle. Igaz,  ahány (északi) ház, annyi szokás, annyiféle fűszerezés és a forró annyi árnyalata létezik.

Története a rómaiakig nyúlik vissza: ők próbálták a borok romlását késleltetni fűszerek hozzáadásával (gyömbér, koriander,  babérlevél, kakukkfű, bors és narancsvirág); és a mostani szokással ellentétben hidegen itták.

Manapság a németországi karácsonyi vásárok elengedhetetlen illatos kelléke, de mi magyarok is jól ismerjük ezt a téli ünnepkört végigkövető fűszeres, forró bort. (hozzávalók a bor mellett: cukor/méz, fahéj, gyömbér, szerecsendió, szegfüszeg, kardamom, feketebors, citrom/narancshéj, alma…a sor szabadon folytatható és variálható)

Ausztriában a forralt bor közeli rokona, a Jägertee (vadásztea) és a puncs is népszerű. A Jägertee alapreceptje pálinka vagy rum és forró tea 1:4 arányú keveréke, amihez később jöttek a fűszerek is.  Kicsit arrébb, Csehországban  ugyanez grog néven fut. Angliában szőlőbor helyett gyakran inkább cider (almabor) az alap, és talán emiatt is terjedt el egy alkoholmentes, almalé-alapú változat is.

A franciák – ahol 1420 körül IV. Jean Katzenelnbogen hozta divatba – elsősorban vörös borral kedvelik és vin chaud-nak, meleg bornak hívják. Moldvában is ismerik, az izvar vörösborból, fekete borssal és mézzel készül.

Egybehangzó vélemények szerint a svédek Glögg-je a legütősebb ebben a műfajban, ott ugyanis sosem higítják a hozzávaló bort vízzel; sőt,  pálinka, vodka vagy brandy is kerül bele.  A recept megalkotója Gustava Björklund volt valamikor az 1800-as években.  A glogg szó maga felmelegítést jelent, és az ugyanez az ital hasonló neveken – gløgg, glögi – megtalálható a többi skandináv országban is. Tartalmaz egész hámozott mandulát,  mazsolát vagy vörösáfonyát is, amik a végén elrágcsálhatók az alkohollal átitatott gyümölcsökkel együtt, ezért is szolgálják fel mindig kalánnal.

Mexikó: csokoládé

A csokoládé szót az aztékokok “xocolatl”-nak ejtették. Ez nahuatl  nyelven a ’keserű’ és a ’víz’/’folyadék’ szavak összevonásából jött létre.  Eredetileg ugyanis teljesen cukor- és tejmentes volt, azaz keserű, cserében viszont erősen csíphetett, hiszen bőven kevertek bele csilit. Bár az eredeti valódi antioxidáns-bomba lehetett, a mai, megszelidített változat már jóval felhasználóbarátabb.

Van olyan recept,  amelyben  már barnacukor, fahéj, egy csepp só, szárított csili, brandy és tejszínhab is van.

Egyesült Államok: forró vajas (sütőtökkrémes) rum (Hot Buttered Rum)

Nem hallott még a vajas rumról? Pedig odaát még nemzeti ünnepnapja is van (január 17)! Eredete a koloniális időkre nyúlik vissza, amikor Jamaica elkezdte Új Angliába importálni a melaszt. Ahol rövidesen megnyíltak az első desztillálók, majd megjelentek a rumalapú első meleg italok is.

A klasszikus receptúra sötét rumot, barnacukrot (vagy egyenesen melaszt), vajat, fahéjat, szegfűszeget, szerecsendiót  és forrásban lévő vizet tartalmaz. A sütőtőkkrémes változat ugye még magasabbra emeli a bizarrság-faktort, de csak azért, hogy aztán csodálkozva állapítsuk meg, milyen harmonikus ital is van a poharunkban.