Repülőjáratok a világ legtávolabbi szigetére

Szent Ilona szigete tényleg mindentől távol van. 1868 km-re Angola partjaitól és 4000 km-re Rio de Janeiro-tól fekszik az Atlanti-óceán közepén. Nem csoda, hogy Napóleont ide száműzték.

Eddig Fokvárosból lehetett 5-6 napos hajóúttal megközelíteni a mindössze fél Csepel-szigetnyi területet, rossz idő esetén az út több nappal is hosszabb lehetett. 2017 óta azonban repülő is leszáll az egyik hatalmas sziklás hegy tetejére több éven át épített reptéren. Mindössze viszont 7 pilóta elég képzett ahhoz a világon, hogy letegyen egy gépet a rendkívül szeles vidéken. Nagy gépek nem is merészkednek a szigetig, csak 76 főt szállítanak egyszerre. Erre a dél-afrikai Airlink légitársaság vállalkozott, amely Johannesburgból indít járatokat több mint 900 euróért.

Lélekjelenlétre szükség van, pláne az észak felől érkező gépeken, azok ugyanis gyakran csak második-harmadik körben tudnak leszállni. A pilótának tehát egy kritikus pillanatban döntenie kell, hogy tovább fékezi a gépet és megáll a szikla pereméig, vagy újra gyorsít és felszáll az újabb leszálláshoz…

Ha valaki túlélte a repülőutat, emlékezetes nyaralásra számíthat. Szent Ilonán ugyanis bőven van mit csodálni a természeten és az ottani kultúrán.

Mivel a sziget Nagy-Britannia tengerentúli területeihez tartozik, a szigetlakók (a „Szentek” the Saints) az angol egy egyedi és bájos akcentusát beszélik, amelyben megfér a dél-afrikai, az ír és az ausztrál hatás is.

A szigetre érkező turisták jelentős része Napóleon rajongó. 1815-ben érkezett száműzetésbe ide a francia császár, aki 1821-es haláláig itt élt. Először a főváros, Jamestown határában szállt meg a The Briars Pavilon nevű helyen, amiből egy szoba ma is látogatható. Utána költözött Longwoodba, végleges otthonába. A két ház, illetve a Longwood és Jamestown között található sír a francia állam tulajdona, és nagyjából a három helyszín, ami Napóleonhoz kötődik.

Nem kell túl nagy szerencse hozzá, hogy egy jól eltalált hajózás alatt több száz delfin kísérje az embert. A delfin nézés (és ide járnak cetcápák is szaporodni) az egyik kihagyhatatlan program Szent Ilonán. A gazdag tengeri állatvilág mellett a szárazföld is sok csodát tartogat. A 2000 állat-és növényfajból 400 őshonos, köztük rengeteg madár és edényes növényfajjal. A sziget lenyűgöző hegyekből és kanyonokból áll, kiváló túraterep. Például gyönyörű szív alakú vízesést (vagyis vízesésnek otthont adó sziklát) is lehet látni.

A sziget híressége pedig Jonathan, a teknős, a Föld legidősebb szárazföldi élőlénye, akinek életkorát 186 körül saccolják. A Seychelles-szigetekről hozták Szent Ilonára 1882-ben, és akkor is már 50 éves felnőtt hím teknős volt. Az állat a Plantations House nevű épület kertjében él boldogan más, ifjabb nőstényekkel. Az 5 penny-s érméről is Jonathan tekint ránk a pénztárcából.

Szent Ilona persze további meglepetéseket tartogat az utazóknak. Itt van például a világ legtávolibb kávéültetvénye és szeszfőzdéje. Az előbbi egy angliai születésű úriembernek köszönhetően.

Paul Hickling 2006 óta készít gint rumot, kávélikőrt, brandy-t és a helyi speciális párlatot, a tungi-t. Ráadásul ez az egyetlen hely a szigeten, ahol kártyával is lehet fizetni. Minden nap nyitva van, de érdemes időpontot egyeztetni a látogatáshoz.

A kávéültetvények két másik angol úrhoz tartoznak. Az arabica kávébabot még 1732-ben hozták Jemenből, és azóta nagyjából változatlanul terem a szigeten. Itt is érdemes egy telefonos egyeztetés, a fogyasztáshoz pedig elég a Jamestownban lévő Cofee Shopba betérni.

És ha ez nem volt elég, ott vannak a helyiek, a speciális ételek, egy jó autóút a kanyargós hegyi utakon, a stílusos szállások, és a déli félteke legrégebbi könyvtára, ahol ideiglenes tag lehet az, aki 5 fontot fizet a belépésért.

További szórakoztató és informatív leírások Julia Buckley tollából ITT és ITT.

Minden a szigetről ITT.

video:

https://www.youtube.com/watch?v=1cdxqbPvRUc