- 2018-12-12
- Posted by: Péter Bognár
- Szerző: Vörös Eszter
- Kategória: Toplisták
Befagyott tavakon lángoló buborékok, vándorló kövek, vagy rózsaszínű tavak. A lista hosszan folytatható, ha a legnagyobb művész, a természet alkotásait szeretnénk bemutatni. A listából most csak párat, két részletben ragadunk ki. Némelyikük felülről látványos igazán, de ha valaki a közelükbe merészkedik, azt sem fogja megbánni.
Megfagyott metánbuborékok, Kanada
Hatalmas fehér buborékok látszódnak az Alberta állambeli Abraham–tóban (fenti képen is). Ez a jelenség nem egyedi amúgy, több, hideg éghajlaton fekvő tóban látni hasonlóan szép, teljesen meghökkentő látványt. A metán gázt azok a baktériumok bocsátják ki, amelyek a tó alján lévő elhalt élőlényeket bontják le. A gáz felfelé igyekszik a tóban, a tó azonban fagyott, így a felszínhez érve a gáz buborékok formájában a jég foglya lesz. Akár több százezer ilyen buborék is keletkezik.
Bármilyen csodálatos látvány is a megfagyott metán, egyben veszélyes is. Ha tűz éri, meggyullad, vagy akár robbanhat, ezen kívül úgynevezett üvegház gáz, vagyis hozzájárul a felmelegedéshez. Rengeteg fagyott talajréteg és fagyott tó alatt léteznek ilyen metánbuborékok, ha a felmelegedés miatt ezek felengednek, akkor nagy mennyiségű metán kerül a légkörbe, ami pedig a felmelegedést gyorsítja. Ördögi kör…
Több videón is látszik, hogy néhányan kísérleteztek egy-egy ilyen buborék meggyújtásával, ha bárki is megpróbálja, óvatosan tegye, nem tudni, milyen magasra csaphat a láng. Mindenesetre látványos, az egyszer biztos.
Norvégiában, Szibériában, a kanadai Banff Nemzeti Parkban is lehet hasonló jelenségeket látni. Kétségtelenül gyönyörű művei a természetnek.
Vitorlázó kövek, USA, California, Death Valley Nemzeti Park
A Föld egyik legkietlenebb és legforróbb pontján, a nemzeti parkban, amely lenyűgöző a távolságok, a színek és a különböző természeti formák miatt, bizonyos kövek nem tűrik az egy helyben állást. És mozognak. Némelyik akár 300 kilós is lehet és akár 250 méterre is elkalandozik. Utazásuk nyoma jól látható, hol egyenes, hol görbe csíkot húznak maguk után.
Sokáig csak természeti csodaként nézték az emberek ezt a furcsa jelenséget. A kutatók azonban már az 1900-as évek elejétől nekiláttak, hogy megfejtsék a rejtélyt. Bizony, sokáig kellett várni, mert igazából a NASA kutatói jöttek rá a kövek titkára 2006-ban. Egy bizonyos Ralph Lorenz modellezte a kövek mozgását egy Tupperware edényben, amelybe homokot rakott, a homokba köveket, majd vizet öntött a tálba. Berakta a hűtőbe, a víz megfagyott, aztán ahogy olvadt a jég, és a kis kövek körül még volt egy kisebb jégtakaró, akkor a szelet modellezve fújni kezdte a jégbe zárt köveket. És azok elkezdtek mozogni.
A Racetrack Playa nevű tó kiszáradt medrében ugyanez történik. Télen víz gyűlik benne össze, és az ott lévő kövek befagynak a tóba úgy, hogy a tetejük kicsit kilátszik. Amikor kezd felengedni a jég, és nem is túl erős szelek jönnek, a kis jégtáblák a víz tetején húzzák magukkal a köveket. Amelyiknek göröngyös az alja, az egyenes vonalú mélyedést hagy a homokban, amelyik sima, az el tud csúszni a meder felszínén és kanyarodik. 2013-14-ben timelapse felvételekkel és GPS-t használva két hónapon át megfigyelték és dokumentálták a kövek mozgását. Egy perc alatt 5 métert haladtak, és volt, amelyik 16 percen át száguldott! Olyan is volt, amelyik a tó kiszáradásáig több mint ötször mozdult el aktuális helyéről. A vitorlázó kövek látványa megigéző, és jó fotótéma is persze.
Kawah Ijen-tó, Indonézia
Jáva szigetén fekszik ez a ma is aktív vulkán, amely két olyan dolgot is produkál, ami miatt már felkerül egy eltökélt utazó bakancslistájára. Sötétedés után csodálatos fényjátékot rendez például. A repedéseken keresztül az amúgy irgalmatlanul forró, 600 fokos gyúlékony, kénes gázok törnek fel, amelyek az oxigénnel érintkezve csodálatos világító kék fénnyel égnek. A kráter széléhez egy nagyjából kétórás gyalogtúra vezet, onnan pedig 45 percen keresztül kell lefelé gyalogolni (vezetett túrán, természetesen) a kék lángokhoz. Némelyik láng egészen 5 méter magasra is csaphat, ráadásul ez a világ legnagyobb területe, ahol ilyen jelenséget megfigyelhetünk. A helyiek Kék Tűznek is nevezik.
A másik, nappali fényben csodálható szín a kristály kék-zöld kaldera tó. Színét az erős savas kémhatás, a magas ásványi koncentráció és a magmából feltörő kénes gázok hozzák létre. Gyönyörű látvány madártávlatból, és a földről is. Egy háromórás túrával közelebbről is megnézhető ez a természeti csoda.
Forrás: BBC Travel
vissza a tetejére