Ahol sok az író és a macska – Hydra szigete

“Ezt a szigetet vagy utálják, vagy beleszeretnek” – mondja a jóképű bolttulajdonos Hydra kikötőjében a szebbnél szebb ruhákat pakolgatva.  Az kizárt, hogy ezt bárki utálná, gondolom magamban, de azt mondja, akik olyan Ibizás hangulatra vágynak, azok hamar ráunnak, és menekülnek innen. Ez igaz, gondolom magamban ismét, mert a legnépszerűbb bulizós bár sem minden este van nyitva előszezonban, bár amikor igen, akkor igazán remek zenék szólnak és jó a hangulat.

És valóban, Hydrára, erre az Égei-tengeren fekvő görög szigetre csak az hajózzon be, aki a nyugalmat, a csendet, a természetet, és a minőségi szolgáltatást keresi. A szigeten nincsenek autók, motorok, a közlekedés vagy gyalog, vagy szamáron, lóháton, vagy öszvérháton történik, illetve vízi taxival lehet a part különböző pontjai között mozogni. Vagy saját yachttal.  A szigetre Pireuszból úgynevezett repülő delfinnel, azaz amolyan szárnyashajóval mindössze másfél óra alatt lehet eljutni. Nem túl nagy tengerrész választja el a Peloponnészoszi  félszigettől, s néhány lakatlan, gúla formájú sziget is övezi, így egészen gyönyörű a kilátás a sziget szinte bármely  pontjáról. A part mentén húzódó apró szigetek közül kettőn is épült kis, fehér, jellegzetes görög templom, ahol rendszeresen rendeznek esküvőket. A násznép már valószínűleg csak a hajókon fér el, de ennél romantikusabb helyszínt tényleg nehéz elképzelni az egybekelésre.

A sziget fővárosa Hydra, mindössze 1900 emberrel, de néhány kis település, ami még falunak sem mondható, is kialakult egymástól nem messze, ahol most már szállást is lehet találni. Külön öböl tartozik a Four Seasons Hotelhez, amely saját strandjával és a hegyek lábánál meghúzódó luxusával egyedi helyszín egy elvonulós nyaralásra.

Hydrát a nyugalma miatt az írók szigetének is nevezik, sok író és művész húzódik ide vissza, ha művészi inspirációra, vagy egyszerűen csak csendre, jó levegőre, és békére vágyik. És feltehetőleg minden művészre jut legalább három macska is, a szigetet uralják a négylábúak, a helyiek pedig békességben élnek velük, ahogyan a turisták is, bár sokaknak nem sikerül megállni, hogy a könyörgő macskaszemeknek ellenálljanak, így gyakori látvány, hogy egy taverna asztala körül akár 6-7 macska is ül és játssza el a világ legéhesebb cicájának a szerepét.

Hydrán ugyanis nagyon jót lehet enni, a kikötő tele van bárokkal, a vegetáriánus étterem az egyik főutcácskán szinte mindig tele van, s ha valakinek fontosabb, hogy a naplementében a tengert és a távoli szigeteket nézze, akkor csak Mandraki házai felé kell indulnia, és egy negyedórás séta után egy hangulatos étteremhez ér, ahol a tengeri ételektől a tradicionális görög ételekig mindent megtalál. Egy kicsit hosszabb séta visz Vlychosba a tenger felett, s itt egy még családiasabb taverna várja a betévedőket, káprázatos kilátással.

Hydrán ezen kívül rengeteget lehet gyalogolni. Hosszan vezetnek a tenger fölött húzódó ösvények, ahol az ember szinte méterenként áll meg, hogy egy újabb fotót készítsen a hegyekről, a virágokról és a tengerről, ami mindig úgy tűnik, mintha itt lenne a legkékebb. A városból mindkét irányba indulnak gyalogutak, s rengeteg túraútvonal visz fel a hegyekbe, körbe a szigeten.

Az egyik legnépszerűbb, a sok ortodox kolostor egyikéhez, a Profitis Iliashoz vezet. Megéri felkapaszkodni a meredeken, ahol közben szabadon legelésző lovakkal, vagy szamarakkal lehet találkozni, vagy csak egyszerűen a mediterrán fenyők között bóklászni. A kolostorban hét szerzetes él, az udvar közepén egy kicsi, de belül annál pazarabb díszítésű templom áll. Benne pedig végtelen csönd. Vagy 50 méterre egy női kolostor fekszik, melynek mindössze egy lakója van.  Vannak, akik futva teszik meg ezeket a távokat, komoly hagyománya van már a Hydra Trail nevű hegyi futóversenynek áprilisban. Ilyenkor több ezer ember érkezik a szigetre, és több kategóriában lehet nevezni. A faluban mindenki egyszerre szurkol a versenyzőknek, na, ekkor igazi buli-hangulat lepi el Hydrát.

Nagy eséllyel lehet belefutni esténként a tavernák udvarán helyi férfiak zenélésébe, akik gitárral, buzukival kísérik énekeiket. Késő este pedig érdemes felnézni az égre, mert olyankor a csillagok nagyon közel merészkednek a Hydra hegycsúcsaihoz.