A sors zenéje, a Fado – Portugál zenei kalauz

Fado (ejtsd: fádu) – szokták mondani – maga a portugál lélek. Bár sok portugál kikéri magának ezt az általánosítást, mondván életfelfogásuk összehasonlíthatatlanul derűsebb e sajátos zene világánál. Egy biztos, a fado lett Portugália fő “zenei exportcikke” a huszadik század közepén. Egy portugáliai utazásból nem érdemes kihagyni egy fado estet, ami sok szempontból érdekes lehet. Íme egy kis háttértörténet és ötletadó a portugál zene felfedezéséhez.

A fadóra nem lehet táncolni, nem másznak olyan könnyen a fülünkbe a dallamai, mint akár az ugyancsak városi zeneként született tangóé. Ez a zene ugyanis leginkább egy kifejezésre /lelkiállapotra épül, ez pedig a saudade, az egy szóban egyetlen nyelvre sem lefordítható fogalom, amely a hiányérzet, a vágyódás kifejezője. Ugyanerről énekelnek Brazíliában számtalan bossa novában és a Zöldfoki-szigeteki morna dalok (legismertebb megszólaltatójuk Cesaria Evora) is a sodade (ott így mondják) érzést adják vissza.

malhoa_fado_baixa

A tradicionális fado kicsit teátrálisnak, eltúlzottnak tűnik, de ma már sok fiatal elegyíti valami mással és újjal, így jóval nagyobb tömegek hallgatják és szeretik világszerte. A mozambiki származású énekesnő, Mariza például nem riad vissza a jazztől vagy a bossa novától, vagy ott van Joana Amendoeira, az egyik legifjabb fado-énekesnő, aki például magyarországi szereplésein magyar dalokat “fadosít” – így énekelte el az Ünnepet, vagy akár a Ha én rózsa volnék-ot. Többször járt nálunk is Mísia, a fado kultúra egyik mai idolja, s az új generáció ismertebb nevei közé tartozik Cristina Branco, Ana Moura, Carlos Carmo, Camané vagy Mafalda Arnauth.

Amália Rodriguez, Portugális leghíresebb fado énekesnője
Amália Rodriguez, Portugális leghíresebb fado énekesnője

Eredetére több magyarázat is létezik, mivel Portugália területén a történelem során sok nép megfordult, otthagyva zenei kultúrájuk nyomait. Az egyik elképzelés szerint a fado (a szó a latin fatum, azaz sors szóból ered) alapját a mór dalok adják – a mór uralom több mint négyszáz évig határozta meg az ott élők sorsát. Mások szerint a Brazíliából érkező rabszolgák zenéje, a lundum a fado őse. Őket az 1800-as években hozták hosszú hajóutakon a lisszaboni kikötőbe. Egy harmadik elmélet szerint a fado eredete egészen a középkorig nyúlik vissza, abban is az úgynevezett cantigas de amigo, vagyis a “baráti dalok” formáig, amelyekben szerelemről énekeltek.

Bármilyenek is a zenei gyökerek, egyet biztosan tudunk: a fado Lisszabonban alakult ki. Mégpedig annak akkori szegény negyedeiben: ma is Alfama és Bairro Alto városrészekben szól a legtöbb fado-muzsika. Férfiak és nők egyaránt éneklik a lisszaboni stílust.

 

Mariza, fado, Portugália, Portugal
Mariza több stílust is beenged a fado mellé, Budapesten is többször fellépett.

A lisszaboni (és a portói) fado-t minden esetben éneklik, az énekes fekete sálban lép fel, és két hangszeren kísérik: klasszikus (spanyol), és a fado-nak jellegzetes hangulatot adó portugál gitáron (guitarra Portuguesa). A lisszaboni fado fő témáit a hétköznapi élet kisebb-nagyobb gondjai, apró történetei adták és adják ma is, s jellegzetes megénekelt téma volt a bikaviadal is. Ezeket még az 1968-ig tartó Salazar diktatúra sem tiltotta meg, szemben a kifejezetten tragikus, féltékenységről, olykor erőszakba torkolló szenvedélyekről szóló, véres témájú dalokkal.

Kétszáz kilométerrel északra, az egykori főváros, Coimbra egyetemén a fado sorsa más irányba kanyarodott. Itt diákok kezdték el szerenádokon énekelni a többnyire szerelmi témájú dalokat, egyszerre több hangszer kíséretében, nagy fekete köpenyben. Ez mind a mai napig így van: a fado az egyetemi élet fontos eleme. A tanulóévektől való búcsú éjszakáján ma is estére összegyűlik a város apraja-nagyja az összes diák mellett a legrégebbi templomnak helyet adó téren, és pontban éjfélkor a diákok belefognak az ismert dalokba (nyitókép)

Jazz & the City Grand Finale, Salzburger Landestheater, Salzburg, 24102010, Foto: Wildbild
Mísia a salzburg-i Jazz Fesztiválon Fotó: Wildbild

A fado-dalokban ma is a szerelemről, társadalmi és egyéni problémákról énekelnek, gyakran a klasszikustól eltérő hangszerelésben, például hegedű vagy cselló kíséretében. És ahogy változik a világ és elmosódnak az egyes zenei formák és stílusok határai, úgy változik a fado is. De talán az összes stílus közül az egyik legerősebben kötődve a zenei hagyományokhoz, ezzel erősítve a “portugál lelket” is egyben.

 

Az egyik leggyönyörűbb film a fadóról:

 

http://www.youtube.com/watch?v=uJndNSp9g3A



vissza a tetejére

Utazások

Nabucco a Bécsi Operában

2021. november 9.
474 EUR
Ausztria

KALANDOZÁS IZLANDON EGYÉNILEG

Egyedi időpont
1550 EUR / fő-től
Izland